Tudni kell rólam, hogy mindig is érdekelt az öltözködés. Az élet viszont úgy hozta, hogy a családi körülményeim nem engedték meg a fejvesztett vásárlást. Így aztán abból gazdálkodtam, ami adatott és a lakhelyemen lévő boltokból igyekeztem beszerezni a számomra megfelelő darabokat.

Nemrég fordult a kocka. Állást kaptam Budapesten, így lehetőségek tárháza vár rám. Tisztában vagyok vele, hogy egy átlag magyar ember pénztárcája nem engedheti meg a drágább márkás ruhákat/cipőket stb. Ezért mivel ez az oldal áll hozzám a legközelebb, ebben szeretnék segítséget nyújtani másoknak. A letisztult stílusú, elérhető oldaláról közelítem meg a "divatot". Az idézőjel pedig azért van, mert nem az aktuális trendeknek megfelelően alakítok egy outfitet, hanem szeretnék belecsempészni egy kis egyediséget.

A napokban körülnéztem egy bevásárlóközpontban. Ahogy nézegettem az üzletek kínálatát azt éreztem, hogy nekem ez nem tetszik. Furcsa volt, hiszen örülnöm kellett volna, hogy minden ilyen közelségben van hozzám, szinte körülvesz a "divat". Igen ám, de elnézve a körülöttem sétáló lányokat feltűnt valami. Egyformák. Mégpedig azért, mert bemennek egy üzletbe és azt veszik meg amit látnak az újságokban, hogy ez most a "divat". Félre ne értsetek, nekem is tetszik az adott ruha, de nincs benne egyediség, mert tudom hogyha megvenném, kilépve az utcára jönnének velem szembe a klónjaim. Én nem szeretnék egy lenni a sok közül. Különcnek, egyedinek, stílusosnak szeretném érezni magam az öltözködésem által. Hiszen mi másért is tesszük ezt az alapvető funkciói mellett?!

Szerintem ezt sokan elfelejtik. Elfelejtik azt, hogy egy eldugott turkáló milyen kincseket rejthet. Elfelejtik azt, hogy a stílus nem az aktuális trendek követése, hanem önmagunk kifejezése az öltözködés által. Elfelejtenek egyediek lenni...